Az �rnyvad�szok �let�nek teljes meg�rt�se v�gett sz�ks�ges tudni arr�l is, hogy hol �lnek �k pontosan, elv�gre emberekkel mentalit�suk miatt sem keverednek.

Mi is az az int�zet?

 Az Int�zet egy grandi�zus �p�let, amely minden nagyv�rosban megtal�lhat�. Nem lehet minden esetben az �rnyvad�szok otthon�nak nevezni ezt az �p�letet, de t�ny, hogy az Int�zet vezet�je �s csal�dja itt szokott �lni - bizonyos esetekben m�s �rnyvad�szok is, legf�k�pp az �rv�k ker�lnek m�g ide. R�gebben rajtuk k�v�l voltak m�g olyan emberi csel�dek is, akiknek birtok�ban volt a L�t�s k�pess�ge, teh�t �k k�pesek voltak l�tni az �rnyvad�szokat �s a t�bbi alvil�git is. Az id� telt�vel azonban ezek az �p�letek egyre kihaltabbak lettek, csel�dek m�r nem is dolgoznak itt. Ennek ellen�re m�ig egy olyan hely maradt, ahol az �rnyvad�szok b�rmikor megsz�llhatnak, ha a v�rosba �rkeznek.

Az �p�let

Az Int�zetek �ltal�ban szentelt f�ld�n �p�ltek, elv�gre m�r csak ez is t�vol tartja a d�monokat �s alvil�giakat ett�l a helyt�l. Valamint, mint m�r kor�bban eml�tettem, ezek mindig hatalmas �p�letek, �m az emberek szeme el�l el vannak rejtve az �lca seg�ts�g�vel. Aki nem rendelkezik a L�t�s k�pess�g�vel, az �ltal�ban egy �res telket vagy egy lerobbant �p�letet l�t a hely�n. Maga az �p�let t�nyleg hatalmas, �s mivel els�dleges feladata az �rnyvad�szok elsz�ll�sol�sa, ez�rt rengeteg szob�ja van. Ak�r k�tsz�z embert is el lehet helyezni egy Int�zetben, b�r erre m�r r�g volt sz�ks�g. Az Int�zetnek ezen k�v�l van m�g k�nyvt�ra is, ami hab�r el�g hatalmas, de m�g csak k�zel�be sem �r az alicanteinak. Term�szetesen az Int�zetnek van m�g sz�mos m�s szob�ja �s terme is, �s mivel egy csal�d mindig itt �l, sz�ks�ges az �rnyvad�sz gyerekek tan�t�sa is, �s ehhez megfelel� helyis�gek is tal�lhat�ak. Amit m�g fontos megeml�teni, hogy van egy k�l�n r�sze az Int�zetnek, ahov� az alvil�giak is bel�phetnek, de az Int�zet t�bbi r�sz�be k�ptelenek bemenni.

Mi az az Idris �s hol tal�lhat�?

 Hab�r az Int�zetet nem lehet teljesen az �rnyvad�szok otthon�nak nevezni, nem kell azt hinni, hogy nincs is. Nekik is megvan a maguk orsz�ga �s haz�ja, �s ez Idris. Az embereknek term�szetesen fogalmuk sincs err�l a helyr�l, a mond�n t�rk�pek nem is jel�lik, de valahol N�metorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tti kis ter�leten helyezkedik el. Emellett m�g V�delmez� var�zsig�k is v�dik Idrist att�l, hogy az emberek csak �gy bet�vedjenek ide. Ha valaki v�letlen bel�pne ide, akkor r�gt�n �tker�l a m�sik hat�rhoz, an�lk�l, hogy az illet� azt �szrevenn�. Az egyetlen m�d, hogy valaki bel�pjen Idrisbe, az a Port�l. Port�lt csak boszork�nymesterek tudnak nyitni �s z�rni, de �k is csak ideigleneset. Azonban m�g ez sem el�g ahhoz, hogy valaki bejusson Idrisbe. A port�l term�szetesen eljuttat oda, �m sz�ks�g van enged�lyre is az arr�l az oldalr�l, teh�t Idrisb�l, k�l�nben k�ts�ges, hogy hol dob ki a port�l.

Egyszer�szen sz�lva, Idris az a hely az �rnyvad�szok sz�m�ra, ahol val�di �nmaguk lehetnek, ahol nem kell rejt�zk�dni�k, �s nincs sz�ks�g az �lc�ra sem. Egy hely, amit meg�ldott az Angyal. Ez a nephilimek otthona.

Alicante, avagy az �vegv�ros

 Idris rengeteg apr� kis falub�l �ll, de csak egyetlen egy v�rosb�l, �s ez Alicante, Idris f�v�rosa. Itt szokott a Kl�v� is �ssze�lni, itt van a Sz�vets�g terme, ahol az �rnyvad�szok �s alvil�giak al��rtak a Fegyversz�netet, �s amit tizen�t �vente �jra al� kell �rni, hogy megmaradjon a var�zslat. Alicant�t emellett m�g az �vegv�rosnak is szokt�k nevezni, mert tornyait - amelyek a d�monok ellen v�denek - ugyanabb�l a d�monokat tasz�t� anyagb�l k�sz�tett�k, mint ir�njaikat,  ez pedig a napf�nyben �gy csillog, ak�r az �veg.

Mi is az a port�l?

A port�l egy �tdimenzi�s kapu,  ami l�nyeg�ben b�rhova el tud vinni, ahov� menni akarsz. Egy port�l kin�zetre legink�bb egy t�k�rh�z hasonl�t, annyi k�l�nbs�ggel, hogy itt �veg helyett foly�kony, de m�gis massz�v anyag van. Mint m�r kor�bban eml�tettem, a port�l c�lja az utaz�s megk�nny�t�se �s felgyors�t�sa. Egy ilyenen keresz�tl pillanatok alatt el lehet jutni ak�r a vil�g m�sik fel�be is, csak arra a helyre kell gondolni k�zben, ahov� menni szeretn�l. Viszont ha nem gondolsz semmire k�zben, akkor k�rd�ses, hogy hova dob ki - lehet, hogy arra a helyre, ahov� el�tte vitt valakit, de az is lehet, hogy sz�pen bele egy foly�ba. De egy port�l nem csak emiatt vesz�lyes. Ocsm�ny dolgok - ak�r d�monok is - tudnak �tj�nni rajta, ha nem vigy�z az ember. Tal�n pont emiatt - na meg az�rt, mert el�g neh�z �s macer�s meg�p�teni egyet - tal�lhat� csak egy vagy k�t darab egy nagyv�rosban - New Yorkban p�ld�ul kett� van. Egyed�l boszork�nymesterek tudnak port�lt nyitni, de ez csak ideiglenes, �s r�gt�n az utaz�s ut�n be is kell z�rni, nehogy valami cs�nya d�mon �tj�jj�n rajta.