Figyelem!! Az alvilágiak nem összekeverendők a démonokkal.
Alvilágiak:
Az alvilágiak sokfélék lehetnek, de mindegyikükben van valami közös: Megtalálható az összes fajban a démonvér. Egyes fajok már eleve így születnek, de vannak olyanok is, amik úgy fertőződnek meg és változnak át.
Alvilágiaknak 4 fajtáját ismerjük:
-
Vámpírok, avagy az éjszaka gyermekei
-
Lükantrópok, avagy vérfarkasok
-
Tündérek, avagy a tündérek népe
-
Boszorkánymesterek, avagy Lilith gyermekei
Vámpírok:
Gondolom nem mondok ezzel újat, de azért leírom. A vámpírok emberekből alakultak ki. Az ő esetüket hívják démon energiával fertőzött embereknek. A vámpírok egyedül úgy képesek "szaporodni", ha valaki iszik a vérükből és azt meg is harapják. Ha ebből az egyik feltétel nem teljesül, akkor az átváltozás nem lesz teljes, vagyis félvérek jönnek létre, akik elvakultan követik azt a vámpírt, aki megharapta/vérét adta nekik. Sokszor alkalmaztak maguk mellett ilyen szólgálókat, de ezt a törvény tiltja nekik már, úgyhogy egyre kevesebb az ilyen, de ettől még előfordulnak. Még egy kis dolog az átváltozásukról. Ha nem temetik el őket és hagyják, hogy saját maguk, mindenféle külső beavatkozások nélkül ássák ki magukat, akkor az illető meghal és az átváltozás nem fejeződik be. Az itteni vámpírok nem csillognak a napfényben, de ettől még hatással van rájuk, mégpedig olyan módon, hogy ha nappal érinzkeznek, akkor elégnek. Általánoságba véve halhatatlanok, de meglehet őket ölni, ha a szívüket találják el, vagy mint említettem, ha a napra mennek. A vámpírok többsége klánokban él, amiknek az élén mindig áll valaki. Nincsenek különleges képességeik, csak általánosak, mint az erő és a gyorsaság. Előszeretettel járnak démonenergiával meghajtott motorokkal, amik repülni is képesek. Ezeket a motorokat másoknál nem igazán lehet látni, talán azért, mert olyanok mint a vámpírok. Reggel, ha feljön a nap használhatatlanokká válnak és olyanok lesznek mint a sima motorok. A többi fajjal nem ápolnak éppen valami jó viszonyt, de egy buli keretében simán megtűrik a másikat. Ugye ez is leginkább egyéntől függő, de általánosságban ösztönösen ellenszenvesek nekik a másikak, főleg a lükantrópok, akiket egyenesen ki nem állhatnak, de ne aggódjon senki, az érzés teljesen kölcsönös. A vámpírok általában nem képese ki ejteni az isten szót, de ez a vallásuktól és a hitüktől is függ.
Lükantrópok:
Ismertebb nevükön vérfarkasok, de a hold gyermekeinek is hívják őket. Mint a vámpírok, úgy ők is emberekből lettek, akiket démon energiával fertőzött embereknek neveznek. A Lükantrópia harapás, vagy karmolás útján terjed leginkább, de akár még születhetnek is, viszont ahhoz két lükantróp szülő kell. A vérfarkasok társas lények, tehát leginkább falkában verődve élnek, egy álcával védett helyen. Ők se rendelkeznek szuperképességekkel, de képesek farkassá változni teljesen és hatalmas erővel rendelkeznek. Az első átváltozásuk mindig teliholdkor következik be, aminek során a vérfarkasok képesek teljesen átalakulni. Az első alkalommal nem teljesen önmaguk, sokkal inkább felerősödnek az érzelmeik és mondjuk úgy, hogy ilyenkor nem tanácsos mérges vérfarkasba botlani. Akiket megharapnak, vagy megkarmolnak az nem biztos, hogy elkapja a fertőzést, de ez nagyon ritka. A fiatal vérfarkasok talán a legveszélyesebbek, mert ők nehezen fogják vissza dühüket. Az első átváltozás után már bármikor képesek lesznek rá, nincs szükségük a teliholdra. A vérfarkasok 16 éve kortól már felnőtnek számítanak. Van egy külön álló szervezetük, amit Preator Lupusnak neveznek. Tagjaik kizárólag vérfarkasok és a céljuk, hogy segítsenek minden új alviláginak, mielőtt megvadulna. Általában csak olyan ügyekbe avatkoznak bele, amik az ő fajtájukra is kihatással van, máskülönben nem igazán foglalkoznak vele. Eléggé zárt társaság, de a szövetség törvényeit mindig betartják/ betartatják.
Tündérek:
A tündérek angyalok és démonok keresztezéséből jöttek létre, éppen ezért külsejük akár egy angyalé, viszont természetük egy sunyi alaptomos démoné. Nagyon ravasz lények, akikkel ha beszélsz, érdemes megfontolni, mit mondasz/ kérdezel, mivel könnyen csőbehúzhatnak, de van egy gyengeségük, még pedig az, hogy nem képesek hazudni, kénytelenek mindig igazat mondani, de senki ne higyje azt, hogy akkor már meg is van a gyengepont, aminek segítségével csőbe lehet őket húzni. Mesterien térnek ki a válaszok elől, ha nem megfelelően teszel fel kérdést nekik. Nem érdemes velük alkut kötni, mert hiába tűnhet veszélytelennek, általában mindig van valami csúnya hátulütője a dolognak. Aki eljut hozzájuk, annak ügyelnie kell arra, hogy még véletlenül se engedjen a kellemes zenéjüknek és semmi képpen ne egyen, vagy igyon ott, mert onnantól ott ragad örökre. Vezetőjüket a tündérek királynőjének hívják, természetesen ő felel a népéért. A tévhittel ellentétben ezek a tündérek teljesen ember nagyságúak, viszont aki átlát az álcán, akkor mindig megfigyelhető valami, ami elárulja őket, pl. élénk színű szemek. A tündérek képesek bizonyos varázslatok végrehajtására. Nem érdemes magunkra haragítani őket, mivel ha nagyon akarják, szépen ki tudnak szúrni bárkivel.
Boszorkánymesterek:
Démonok és emberek kereszteződéséből alakultak ki, egyedül ők azok, akik magas szintű mágiára, megidézésekre, portálnyitásokra képesek. Akár csak a vámpírok ők is korlátlan ideig élnek, viszont meg lehet őket ugyan úgy ölni. Nem verődnek klánokba, általában minden fővárosban van egy főboszorkánymester, hozzá szoktak fordulni, ha valamire szükségük van, akár még az árnyvadászok is. A boszorkánymesterek nemzőképtelenek, így utódaik nem születhetnek semmilyen körülmények között. Minden boszorkánymesternél van valami külső tulajdonság, ami lehetővé teszi, hogy észrevegyék rajtuk, hogy ők mások. Ilyen lepet például az, hogy szürke a bőrük, macskaszemük van, szarvaik vannak, úszóhártya van az ujjaik között, vagy ujjaik karmokban végződnek. Mikor mágiát használnak, olyan mintha a kezeikből kék szikrák pattanának elő.
Démonok:
A démonok anyja Lilith, a legidősebb, és legősibb démon, aki már akkor is létezett, amikor a Föld tervezésbe sem volt véve. Több fajtájuk is létezik. A démonok egy teljesen másik dimenzióból jönnek át a mi világunkba. Amolyan dimenziók közti férgek, akik megszállnak egy világot, és addig el nem mennek, míg azt teljesen fel nem emésztették. Konkrétan megölni egy démont nem lehet, de a világból kiűzni igen. Ez nagyon egyszerűen működik, pl.: egy árnyvadász megöl egy falánk démont, akinek az e világbeli megtestesülése elenyészik, de a démonenergiája visszakerül oda, ahonnan jött. Démonok között akadnak egész inteligens fajok is, de eléggé ostobák is. Vannak, amik képesek alakot váltani és emberi formát ölteni, bár ez az álca közel se olyan tökéletes, éppen ezért nem nehéz őket kiszúrni. A démonok fekete vérrel rendelkeznek, ami rendkívül erős maró hatású, ezért nem árt vele vigyázni. Emberekre kerülve halált és eszméletlen kínokat okoz. Az árnyvadászok kis mértékben elviselik, de egy ilyen sérülés után muszáj gyógyító rúnát használniuk. Vérük mellett nem utolsó sorban vannak mérgeik is, amiket emberek szintén nem képesek elviselni. Az árnyvadászok csúnyán ki tudnak dőlni tőle, az ilyet szenteltvíz ivással, vagy a Néma testvérek segítségével tudják csak kiheverni. Nap közben nem túl aktívak, de éjszaka jobb, ha mindenki figyel arra, hogy merre járkál.
Elhagyatottak:
Régen emberek voltak, de amint rúnák kerültek a testükre meghaltak. Az árnyvadászok elég erősek a rúnák elbírásához, így belőlük nem lesznek elhagyatottak. Miután az ember kínok között belehalt a rúnák erejébe, élőhalottként feltámad, és máson se jár az esze, csak a kegyetlen gyilkoláson. A klávé tiltja és keményen bünteti az elhagyatottak létrehozását, mivel ezek vakon engedelmeskednek annak, aki rájuk rajzolta a jeleket. A világon kevés elhagyatott él, de nagyon veszélyesek és erősek. Cseppet se könnyű elbánni velük, mivel élőhalottként eléggé szívósakká válnak, ráadásül fizikai erejük se kis mértékben növekedik meg.
|