Az oldal lényegében a Végzet Ereklyéi című könyvsorozatra épül. Mint ahogyan az eredeti történetben, úgy itt is találkozhattok az éjszaka gyermekitől kezdve, a tündérek népéig bárkivel, akivel csak szeretnétek.
Az oldal annyi különbséggel fut, hogy itt minden olyan szálat kiveszünk, ami a könyvekben történt, vagyis a Kör soha nem alapult meg, nem született se Sebastian, se Clarissa és még sorolhatnám. Az itteni egy teljesen normális árnyvilág, ahol a Luke féle szövetség nélkül is minden rendben zajlik tovább. Ezzel csak azt szeretnénk, hogy ami itt szerepezések folyamán lezajlik, az csakis a TI történetetek legyen, ne pedig Cassandráé, aki megírta ezt a fantasztikus mesevilágot. Annyit kérünk tőletek, hogy legyetek eredetiek, ugyanakkor az alapsztorihoz hűek. Aki pedig esetleg nem ismeri a sorozatot, az se keseredjen el, hiszen ezek a változtatások pont azért jöttek létre, hogy bárkik kedvük szerint csatlakozhassanak, akiket egy kicsit is érdekli milyen lehet belebújni egy árnyvadász, vámpír,vérfarkas vagy tündér bőrébe.
További információkért kattints a történet menüpontra, vagy csak chatbe írj, és mi amint tudunk, válaszolunk.
Ha tetszett a könyv, vagy csak megragadta a fantáziátokat a leírás, ne habozzatok! Csatlakozzatok és legyetek részesei ennek a világnak ti is!
By.: Dea & Suz
Másegyéb
Szerkesztők:
Dea & Suzuna & Astier
Tagok: 16
Karakterek: 45
Fiúk: 23 || Lányok: 22
Születésnapok:
|
Macy Abigail Eddinger |
Június 28. - 19 éves lesz |
>> |
|
Matteo Scuro |
Július 23 - 23 éves lesz |
>> |
| | |
|
|
|
|
Témaindító hozzászólás
[5-1]
Nem zárta el a csapot, ezt egyértelnűen éreztem abból, hogy a hideg víz a hátamra folyik, eláztatva az összes ruhát ami rajtam volt. A hajam teljesen lelapult és a csapzott göndör, vörös fürtök az arcomba lógtak. Nagyon mást nem is láttam, a fürdőszoba kópadlózatán, a hajamon, a véremmel keveredő vízen és a vámpír lábán kívül. Nem néztem fel rá egy pillanatra sem míg beszélt, nem adtam meg neki azt az "örömöt" hogy a szemeibe nézek. Csak felemeltem a fejem és kiköptem oldalra a maradék vért ami a számban maradt. Hiába éreztem, hogy a számon lévő sebből már nem folydogált a vérem a vasas íz megmaradt a számban - és sejtettem, hogy még egy ideig a vér ízén kívül mást nem is fogok érezni... hacsak nem ver össze még jobban.
- Istenem... - mormogtam hátamat a falnak vetve, így a víz egyenesen a fejemre folyt. - Mit akarsz? Tartsak kiselőadást az életemről esetleg, heh? - a tekintetem felemeltem a vámpírra, akit ekkor néztem meg először alaposabban. Le se tagadhatta volna azt, hogy mi is ő valójában. A tekintete rideg volt, nem találtam benne semmilyen érzelmekre utaló nyomot. Egyre kevesebb esélyét éreztem annak, hogy néhány heggel a nyakamon megúszom. A szám egyik sarkát keserű vigyorra húztam és sóhajtottam egyet. Egyszerűen nem tudtam mit kéne éreznem annak tudatában, hogy egy buzeráns vámpír fog megölni egy zuhanyzóban. Vagy mit kéne hogy gondoljak... Csak annyit tudtam, hogy ezt jól elbasztam.
- An... - szűrtem ki a nevem a fogaim között. - A nevem Aneurin. - magam sem tudom mi vitt rá arra, hogy végül megmondjam neki a nevem. Esetleg pont az, hogy tudtam itt a vég? Nem tudtam volna válaszolni rá, egyszerűen megalázónak éreztem volna azt, ha csak ülök mint egy kuka és várok rá mint egy kiskutya a gazdájára. |
Figyeltem megvetően elfintorodva ahogy el kezd öklendezni rögtön az ébredését követően. Valami ritka hülyén festett és hát... na nem tehetett róla hiszen én gyepáltam szarrá. A zuhanyt nem állítottam el és csak néztem rá habár nem igazán tetszett neki az elnevezésem. Fel is kaptam rajta a szemöldökömet, majd fogat villantva vigyorodtam el elvetemült tekintettel. - Amíg a nevedet nem tudom kénytelen leszek a vöröskét viselni. - vontam meg vállamat és bigyesztettem ki ajkamat mintha annyira együttérző volnék és ténylegesen sajnálnám. Na egy nagy frászt. Ők sem sajnálják meg a disznót mikor le vágom... Nekem miért kéne őket? Az élet olyan amilyennek te alakítod és amilyet te meg is érdemelsz. Talán ő is ezt érdemli... Én meg őt érdemlem meg. A szaftos kis erecskéit és azt, hogy szürakoztasson. Már a tekintete igen érdekesnek bizonyúlt. Kezdtem megkedvelni... lehet megtartom bábnak. |
Elveszthettem az eszméletem, mert a szemeim arra nyitottam ki hogy olyan érzésem volt, mintha az esőben állnék. Hideg vízcseppek folytak végig az arcomon és egy nem túl barátságos hang csapta meg a fülem. Egyből tudtam, hogy nem az esőben vagyok és ahogy sikerült egy pillanatra felpillanatanom arra is rájöttem, hogy egy zuhanykabinban voltam. Ülő helyzetbe nyomtam magam és felemeltem a tekintetem a vámpírra. Életemben nem néztem egy emberre sem úgy, mint akkor ő rá. Csak a jeges ellenszev és az undor ült ki az arcomra és a gondolataim sem voltak szebbek róla.
Előregörnyedtem a térdeimre, ahogy rámtört az öklendezés kényszere, ami a fájdalomból fakadt ami jelenleg minden porcikámat sajgatta. Nem volt mit kihánynom, így csak a testem vonaglott szüntelenül, ahogy rázkódotam a száraz öklendezéstől.
- Ne hívj vörösnek... - mormogtam a térdemre támasztva a homlokom. |
Haza cipeltem a srácot. Egy kis lépcsőzés, mindössze 2 emelet volt az egész. Ő zötykölődött én meg cipeltem a vállamon. Mikor haza értem vele kinyitottam kulcsal a lakás ajtaját, majd lehajítottam a bejárati ajtó elé és bezártam az ajtót. Amint bezártam megragadtam a ruhája nyakát és ráncigáltam magam után, a földön húzva mint valami rossz gyereket. A fürdőszoba ajtaját kinyitva egyszerűen behúztam és az ajtóval szembeni zuhanykabinba húztam. Behajolva egy kicsit rá nyitottam a hideg vízet miközben ő alatta fekdüt kábúltan. Még elkezdtem pöckölni és cipőm orrával, hogy ébredezzen már mert éhen halok...- Hé! Kis vörös. Nyisd ki a csipádat. - sziszegtem neki mogorván. |
[5-1]
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
