Az oldal lényegében a Végzet Ereklyéi című könyvsorozatra épül. Mint ahogyan az eredeti történetben, úgy itt is találkozhattok az éjszaka gyermekitől kezdve, a tündérek népéig bárkivel, akivel csak szeretnétek.
Az oldal annyi különbséggel fut, hogy itt minden olyan szálat kiveszünk, ami a könyvekben történt, vagyis a Kör soha nem alapult meg, nem született se Sebastian, se Clarissa és még sorolhatnám. Az itteni egy teljesen normális árnyvilág, ahol a Luke féle szövetség nélkül is minden rendben zajlik tovább. Ezzel csak azt szeretnénk, hogy ami itt szerepezések folyamán lezajlik, az csakis a TI történetetek legyen, ne pedig Cassandráé, aki megírta ezt a fantasztikus mesevilágot. Annyit kérünk tőletek, hogy legyetek eredetiek, ugyanakkor az alapsztorihoz hűek. Aki pedig esetleg nem ismeri a sorozatot, az se keseredjen el, hiszen ezek a változtatások pont azért jöttek létre, hogy bárkik kedvük szerint csatlakozhassanak, akiket egy kicsit is érdekli milyen lehet belebújni egy árnyvadász, vámpír,vérfarkas vagy tündér bőrébe.
További információkért kattints a történet menüpontra, vagy csak chatbe írj, és mi amint tudunk, válaszolunk.
Ha tetszett a könyv, vagy csak megragadta a fantáziátokat a leírás, ne habozzatok! Csatlakozzatok és legyetek részesei ennek a világnak ti is!
By.: Dea & Suz
Másegyéb
Szerkesztők:
Dea & Suzuna & Astier
Tagok: 16
Karakterek: 45
Fiúk: 23 || Lányok: 22
Születésnapok:
|
Macy Abigail Eddinger |
Június 28. - 19 éves lesz |
>> |
|
Matteo Scuro |
Július 23 - 23 éves lesz |
>> |
| | |
|
|
|
|
Témaindító hozzászólás
|
2015.05.14. 20:03 - |
| Azel Kise & Ryiah Sandasa Blacksky |
[19-1]
Amint sikeresen kijutottunk rögtön bezárta mögöttünk az ajtót a lány. Épp vissza akartam volna változni amikor az ajtót elkezdték verni. Azonnal hátra léptem egyet és a lányra tekintettem. Itt nem voltunk biztonságban tehát legalább olyan helyre kellet kikverednünk ahol nem érzik meg a szagunkat. Jól is jönnne most egy kis eső, hogy elmossa a nyomokat de nem úgy nézett ki mint aki épp esni akar. Gyorsan kellet haladnom hiszen egy karom már át jutott a fém ajtón. Rögtena lány lábai közé dugtam fejemet és hátamra dobva őt ragadtam fogamba a döldön fekvő táskáját. A lehető leg gyorsabban kellet innen most eltűnni, márpedig a lánnyal nehezebb lett volna a dolgom. Nem figyelhetek még rá is.
/ Na most az lenne a jó ha elmennének valamerre. Legyen az akár egy sikátor is. Az se rossz vagy bármi. De ilyenkor nyitunk egy új helyen új "beszélgetést" vagy itt folytatjuk tovább ? /
|
| Termeszetesen megindultam, amint ra jottem, hogy mit akart. Amint meglattam az ajtot megkonnyebbulten sohajtottam fel, de ez nem tartott sokaig, mivel eszembejutott, hogy kartyas a dolog. Elkaromkodtam magam elegge cifran en a taskamal kezdtemcseszegelodni. Feszulten pillantottam fel a kozeledo demonokra. Nem nagyon akarodzott elokerulni a kartya, de hal isten csak meg lett, viszont addigra mar elegge kozel voltak. Lehuztam a kartyat es amint kinyilott az ajto nem vartam ra csak kiloktem, majd utana kilepve bevagtam az ajtot.-Baszki....-mormoltam. Nem kicsit voltam beparazva. A kezemre pillantottam. Ugy tunt a runak meg kitartanak egy ideig, szoval azzal nem lesz gond. Az ajtora pillantottam, amit mar probaltak is szetverni. Hatraltam par lepest. Azon gondolkodtam, hogy megis hova mehetnenk. Talan hozzam? Mindenesetre itt nem maradhatunk. |
Meglpetten pillantottam hátra amikor megláttam, hogy elhajítja ironját. A mögöttem vonaglót egyenesen fejbe találta mire az földet fogva kezdett ell rángatózni mint egy epilepsziás és szétfolyatta vérét a talajon. Vissza tekintettem rá aki már addigre mellém lépett és jólétemről érdeklődött. Hát ugy néztem én ki mint aki annyira jó állapotban volna? Mindenesetre nem törődtem ezzel a kérdésével hiszen akár jól vagyok akár nem menekülnünk kell. Az oldalam valami istenesen fájt ami vagy elrepedt vagy törött bordára utalt. Szépen elkapott ami nem volt egy kellemes érzés a csapódás pillanatásban sem, nem hogy most mikor már talpon vagyok. Csak neki toltam hátának fejemet és noszogattam egy kicsit az indulásra, majd mikor felfogta és elindúlt én is követtem őt. Eleinte kicsit lassacskán a fájdalomtól de lassan kezdtem én is hozzászokni a dologhoz. Nem volt ettől függetlenűl kellemes hiszen csak fáj. Ennyitől nem múlik el, hogy eltelik egy idő és esetleg szokom az érzést. Csak loholtam utána egészen a kirjáratig ahol a zár... kissé erőszakra várt hiszen kártya kellet az átjutáshoz. Ha nem volt nálunk kártya sürgőse ki kellet találnunk valamit, hogy kijussunk rajta. Máris a nyomunkban volt vagy három a folyosó végén teperve ami olyan 15 Méterre volt tőlünk. Ha van nála belépő akkor egyszerűen lehúzza és mikor bezárúé az ajtó autómatikusan lockol. Tehát az ajtó betörésével juthatnak csak ki. De ezzel is időt nyerhetünk magunknak. |
| Nyuszitest es nagy puffanast hallottam, mire azonnal lefekeztem es megfordultam. Nem gondoltam volna, hogy igy sikerul egy demonnak oldalba kapnia. Idegesen neztem korbe, hisz barmi fegyverkent tud szolgalni. Legalabbis ezt tanitottak nekem. Szerencsere meg igy is eltudott idokozben intezni egy demont, de egy fellabu meg igy is kuszott utana. Jobb otlet hijan elhajitottam az ironom, ami melyen beleallt a demon homlokaba, mire az rangatozva terult el a foldon. Az ichornak nevezett fekete demonver pedig tocsaban kezdett gyulni a feje alatt, meg el nem tunt. Az ironom hasznalhatatlanna vt, mivel az ichor szetmarta, szoval most mar tenyleg nem maradhattunk itt szorakozni, de tekintettel kellett lennem arra, hogy szepen nekicsaptak a falhoz a fiut.-Egyben vagy?-kerdeztem kicsit kapkodva a levegot. |
Éreztem, hogy vissza fog utasítani így csak elkaptam róla fejemet unott képpel és figyeltem ahogy megindúl előre mint aki annyira biztos volna a dolgában. Körmeim néha megkattogtak a talajon és követve végig a nyomában voltam. Éberen tekintettem körbe azonban volt eg ykis apróság amire nem számíottam. Az egyik démon teljes erőböl nekem szaladt oldalról és nekem csapódva hozzá vágott a falnak. Elnyüszítve magamat csapódtam neki a falnak, majd leesve a földre próbáltam észhez térni. Fejemet megcsóválva feltápászkodtam amgí a démon a lányt vete célba. A női koktél ruha csak úgy lógott rajta szanaszét szaggatva míg bőre feketén felrepedezett és megkeményedett. Azonnal morogva rá ugrottasm hátára és hasra teperve roppantottam el a nyakát amitől azonnal füsté vált. Azonban egy még sántikált utánam aminek csak a lábát távolítottam el. Hátra kaptama fejemet, majd oldalasan állva neki morogtam rá agyaraimat villogtatva. |
| Ajkamra harapva kisse bocsanatkero tekintettel neztem ra. A cene gondolta volna, hogy ekkora baj lesz egy rezgoreallitott telo miatt. Na mindegy legkozelebb nemetva lesz, ha lesz legkozelebb, addig is nem tehetek sokmindent. Meglepetten pillogtam a fiu fele, amikor neki allt csak ugy vetkozni. Vegul leesett, hogy mire keszul, szoval megfogtam a ruhait, bar az alsojatol nem voltam elragadtatva. Amikor kirontott en se maradtam a helyemen. A szekrenyem ajtajat feltepve kirantottam a taskamat. Nem voltak olyan fontosak a cuccaim, de volt nalam valami, ami igenis kellett ezuttal. Idegesen kotorasztam, majd kikaptam az iront. Ugyan tartozkodtam minden ilyentol, de sikeresen ra vettek, hogy iront legalabb mindig tartsak magamnal. Ahogy felpillantottam a farkaska eppen tobol szakitotta ki egy demon labat, szoval kisse sietosebbre fogtam a dolgot. Kezemhez illesztve az iront elkezdtem rajzolni. Csak gyorsasag, ero es agilitas runakat firkantottam magamra. Mar elszoktam tole, szoval nem kicsit fajt, de vegul sikeresen ossze hoztam. Mikor felalltam farkaskent, mar ott volt es surgetett. Ahogy elneztem jgy gondolta, hogy ra ulok, de annyira hulye meg en se voltam.-Nincs szuksegem kisegito akciokra.-mondtam taskamba csapva ruhait, majd vallamra hajitva kifele indultam-Menjunk-sohajtottam fel es nem varva a reagciojara, mar futva indultam kifele. Erezheto volt, hogy q runa megtette a hatasat. |
Ahogy a lány vissza ereszkedett és magával foglalkozott egy kicsit én addif szemmel tartottam a dögöket vállam felett áttekintve, ki a kis réseken. Patt helyzetben voltunk ugyanis elkezdték felborogatni a szekrényeket. Ami semmi jóval nem kecsegtetett. Hatalmas karmaik felszántották a szekrényeket sorra így kinyitva őket. Azonban előlem valami jól ismert zizegésre lettem figyelmes. Oda kaptam riadtam fejemet, majd vettem egy mély sóhajt. Hogy a fészkes fenébe lehet valaki ilyen szerencsétlen? Azonnal elkezdtem levetkőzni , majd letoltam végezetűl alsómat ás így kinyitva a szekrényt változtam át azzal egyidejüleg. Mikor kiléptem rajta már egy az átlagnál valamivel nagyobb darab farkas vicsorított a két démonra. Csaholtam, hörögtem és vicsorítottam. Minden jelét megadtam annak, hogy ideje futniuk. Azonban egy sem tágított. Vérfagyasztó sikolyuk zengte be a szobát és berogyasztva ekkorra megnyúlt lábaikat tárták szét karukat és hírdették a halálom hírét. Illetve csak szerették volna. Azonnal neki estem és torokra menve kitéptem a gigáját az egyiknek, a másiknak a lábát téptem be hejből. Tovább kellet mennünk azonban a ruháim nélkül nem tágítok. Oda léptem a szekrényhez, hogy miharabb foglaljon helyet a hátamon a ruháimmal együtt. Utálom ha rajtam ülnek de a klán gyermekeivel már nem keveset kellet tűrnöm. Akkor már őt is kibírom.... Másrészről ez egy patt helyzet tehát... vagy itthagyom, vagy lehagyom vagy jön a hátamon. Amennyiben elfogadta az ajánlatomat akkor a hátamra üllt a cuccaimmal együtt és az ajtón kiloholva futottam a hátsó kijárat felé ami a sikátorhoz vezetett. Amennyiben nem fogadta el az ajánlatomat felemeltem fejemet és nyöszörögtem párat neki, hogy kapjon már észbe. |
| Vegul vissza ereszkedtem es a szekreny falanak doltem, higy minel tavolabb lehessek tole. Nem feltem, de volt bennem valaminmegmagyarazhatatlan erzes, ami azt sugta nem ulhetek a fenekemen varva, ameg elmennek, de oersze muszaj volt. Kozel se alltam olyan szintwn, hogy ennyi demont legyurjek, ne meg ugye a fegyver hiany... tekintetemet a fiu arcara fuggesztettem es megannyi kerdes rohamozott meg velekapcsolatban, amit nem tudtam most feltenni, pedig akartam. Ido kozben eszembe jutott, hogy nyakon ontottem magamat is koktellal, szoval ovatosan kezemmel letoroltem a boromre tapadt ital maradvanyokat. Szomoruan es egyben bosszusan allapitottam meg, hogy a fehermelltartom tobbe minden volt csak eppen feher nem. Szinte kove dermedtem azonnal, mikor zsebemben elkezdett rezegni a telefonom. Gondolom kisse lesapadhattam, mivel ugy eretrem magam, mint akit ismet nyakon ontottek. |
Nem éreztem szerencsésnek hogy itt ágaskodik előtte és próbál átnézni a vállam felett de ha ennyire ragaszkodott hozzá csak tessék. Csak meg ne csússzon mert esküszöm kidobom démon vacsinak a picsába. Szemet forgatva elhúzódtam egy kicsit hogy jobban láthasson de a mellei igencsak nekem simúltak és pardon. Egy szinli ösztön embernek mint én kicsit nehéz volt ezt elviselni úgy, hogy ne keltse életre az alfelemet. De a lényeg ami lényeg. Nem álltam fel így megúszhattam az ismerkedés első kellemetlen pillanatát azzal a tekintettel amit nem akarok látni ettől a csajtol az egyszer biztos. Valami hihetetlen mitugrász tud lenni ahogy elnéztem. De annyi baj legyen... csak türtőztesse magát ha szarban csücsülünk Az épp elég volt. |
| Haragosan villant a szemem, mikor felkapta a vizet, de valaszolni nem tudtam ra, mivel felkapott es rohant tovabb. Mire feleszmeltem mar bevagott egy szekrenybe, majd kovetett. Kicsi volt a hely ezert muszaj volt ossze preselodnunk. Ha nem lettunk volna eletveszelyben valoszinuleg kilokom, mivel igy teljes testemmel neki voltam feszulve. Ereztem a szaladastol felerosodott szivereset, minden egyes kis mozdulatat kisero izmainak rezduleset. Teljesen egymashoz voltunk tapadva, ami kisse zavarba hozott. Amikor ram nezett, csak cagtam egy fintort, amolyan tenyleg ennyire hulyenek nezel? Felet. Mivel en is latni akartam, hogy mi van kozelebb kellett hozza huzodnom es labujhegyre allni, hogy ki tudjak lesni. Azok a rohadt dogok meg ott szaglasztak korulottunk. |
Meglepetten néztem amikor a semmiből befékezett mintha csak valamit otthagyott volna. Már bőven a szeméylzeti résznél jártunk a folyosónál. Értetlenkedve pillantottam rá kcisit fusztrátan, majd szólaltam fel kicsit felháborodtan. - Normális vagy? Minek áltál meg? - mordultámrá miközben szemeibe néztem féloldalasan állva. Ekkor pillantottam meg mögöttünk valamivel, hogy a fal mögűl előtör egy. A képe már fekete erek százai borították mikzöben a falra tapadt hatamas karmokkban végződő megduzzadt rajtaival. Szemeim nagyranyíltak, majd fogat csikorgatva szűkültek össze. - Erre nincs időnk...- kaptam azonnal vállamra, majd amilyen gyorsan tudtam futni szaladtam tovább. Nem néztem hátra csak befutottam az egyik öltözőbe amint szemelől téveszthettek és letéve magam elé a lányt kinyitottam a szekrényt és belöktem. Azonnal követtem a fémszerkénybe állva és nekisimúlva két karommal feje melett támaszkodtam miután becsuktam azt. Rögtön tőrtek be a démonok és lassú sétával szaglászott kettő míg a többi valamerre máshol járt azt épületben. Fejemt oldalra fordítva figyeltem hátra a kis résen. Amint megláttam őket rögtön vissza tekintettem a lányra és arcmimikámmal jeleztem neki, hogy ne merjen hangoskodni. Nincs kedvem levetkőzni és átváltozni. Mindet idevonzanám.... |
| Mar eppen spjriztam volna el, mikor tobb demon is mevjelent. Azaz mar jelen vtak, de most adtak ittletukrol jelet. Az emberek ertetlenul, majd remulten kezdtek menekulni. Nyilvan valo volty hogy az alca miatt nem teljesen ertik a dolgot, viszont ekozben egy demon elkapktt, mar eppen probaltam volna szabadulni, mikor a pultos elkapta a kezem es magaval rantva rohannj kezdett mint egy orult. Nem mondtam semmit, nem tudtam semmit se mondani, csak kovettem es futottam utana. Duhos voltam, de nem tudnam megmondani mire, vagy kire.-Gyulolom az arnyvilagot...-mondtam halkan remego hangon. Anyaek mindig is probaltak tole ovni, ezert miutan meghalltak nem akartam magam tovabb kepezni, de persze igy is muszaj volt. Ezalatt nem keves dolgot tanultam meg, viszont nem volt rajtam egy jel se, de meg csak valami olyan fegyver se allt rendelkezesemre, ami segithetett volna. Most kivetelesen hianyoztak ezek a dolgok, de nem ertem ra ezzel foglalkozni. Mikozben rohantunk, valami kulonoset vettem eszre a fiun. Verfarkas....ugrott be es azonnal lefekeztem. |
-Éreztem...- suttogtam lemondóan, majd sóhajtottam egy mélyet és visszatértem a saját munkámhoz. Illetve tértem volna amikor az egyik vendég önfeletten kezdett el ordítani mint akinek betették a seggébe a poharat. Visított és ordított a felszolgálóval. De már látni lehetett, hogy mivel van dolgom. Egy démon volt... Messziről kiszagoltam. Határozott léptekkel siettem a lány segítségére mikor a démoni nő szemei befeketedtek és valami fura módon folytatta a visítozó mondatok pocsékolását. Mikor oda léptem azonnal megragadtam a lány karját. Ekkor állt fel az asztaltól még vagy 15 ilyen személy kitolva vagy kidöntve maguk alól a széket. - Ó csezd meg...- sziszegtem, majd karon ragadva a lányt rögtön a hátsó kijárat felé futottam vele. Eleinte segíteni akartam neki, hogy lenyugtassam az illetőt de a 15-ös létszámfölény már nem épp a leg ideálisabb. Eleve ha azt nézzük, hogy itt dolgozunk.... nem ez volna életem döntése. Mikor hátra pillantottam már láttam, hogy az asztalokon ugrálva a nyomunkban voltak. Fogaimat összeszorítva húztam el számat. - Ilyen nincs! - Kapkodtam gyosabban lábaimat amikor az egyik utolérve ugrott át felettem és állt meg a pulton ahol eddig dolgoztam. Nem álltam le csak futottam. Az meg vicsorítva nézett utána lesöpörve az összes poharat az asztalról. |
| Amint meghallottam a pobarak zorgeyet a talcan felkaltam azt a ceruzat hajambetuztem meg a fuzetet zsebembe sullyeszettem es mar mentem is. Minden jol ment, de volt egy fura erzesem. Mi tha figyelnenek. Korbe akartam pillantani, mire ossze jtkoztem egy vendeggel, aki eppen a feleseget akarta felsegiteni udvariasan a szekrol, de a no helyette kapott par koktwlt meg hasonlot a nyakaba. Dobbenten pislogtam. Eddig meg sose benaztam el, raadasul meg a sajat ruhamra is kerult az italokbol. Megrokonyodve kertem bocsanatot a vendegektol remelvey hogy meguszom ennyivel es nem jut a fonok fulebe. |
Felkaptam a lányra a szememet, majd azonnal rájöttem, hogy kivel is van dolgom. Összeráncolt szemöldökkel néztem rá néhány pillanatra miközben elemetem a cetlit a pultról és magam elé emelve pörötem végig rajta mire van szüksége. Azonnal összeszedtem a poharakat, majd kiöntöttem midnent és kevertem is ha arra volt szükség. Letettem egy tálcára, majd a púltra emeltem és folytattam amit eddig. Nem szóltam egy büdös szót se, se köszi szia heló valami. Semmit. Miután elvitte végig figyeltem a dolgokat. Volt egy fura megérzésem, hogy neki fog menni valaki és kiönti az italokat rá valakire. Alaptalannak éreztem de mégis valahogy ez volt bennem. Így végig figyeltem míg haladt és ki nem tette az összeset. |
| Hallottam rola, hogy ma kezd egy uj fiu, de nem tulajdonitottam neki nagy jelentoseget, csak tettem a dolgomat es felvettem a rendeleseket, amnd le is adtam azokat. Ahogy a pult fele lestem egybol kiszurtam ah ujjoncot. Volt benne valami fura, de inkabb nem foglalkoztam vele, bar ra kellett jonnom, hogy muszaj lesz, mivel mostantol neki adom le az italkereseket, mint most. Ott alltam a pultnal es ujjaimmal rajta doboltam.-He uj fiu dolog van.-vetettem oda fele csusztatva a lapokat, amiken a rendelesek voltak, mikozben mar nagyban az arakat szamoltam, igy nem volt idom arra figyelni, hogy mit csinal a csavo. |
A képlet ugyanaz volt. A púlt mögött robotolni és mindenkinek nőnek leönteni a fehér blúzát aztán mellkukkolás közepette esedezni a bocsánatért. Persze sosem játszottam el még ezt de mennyivel izgalmasabb volna így munkába jönni. Már át voltam öltözve a ruhába amibe kellet és a púlt mögött álltam a poharakat törölgetve. Új voltam itt. Eddig egy a város széllén lévő kis neve nincs bárban tengettem mindennapjaimat. Most meg egy ilyen fényekkel teli helyen ahol az egész tömve van. Kicsit más volt és talán más is lessz az elvárás is. Mindenesetre igyekszem teljesíteni azt a kötelességeimnek megfelelően. De azért néha hozzámvághaznának valami ehetőt mert komolyan kezdtem már éhen halni arra az időre. |
| Lustan leptem be a bar szemelyzeti bejarojaba. Altalaban szerettem itt dolgozni. Sokkal jobb volt annal, mint hogy demonokat kelljen folyton oldokolnom, de most valahogy nem sok kedvem akadt hozza. Szerencsere a mai rovid munkaido lesz, szoval nem kell sokat rohangalnom az emberek kozott. Taskamat ekozben bevagtam a szekrenyembe es elkezdtem atoltozni. Szerencsere nem volt ki kotve, hogy miben lehetunk, csak annyi elvaras volt, hogy legyunk csinik. Nem voltam nahy divat majom, de remeltem, hogy a mai ujjatlan farmermintas felsom es a sima farmer rovidnadragom megteszi. Hajamat szabadon hagytam es tettem fel egy keves sminket, majd mar mentem is, hogy munkaba alljak. Amint kileptem paran mosolyogva udvozoltek, mire en szinten egy mosollyal feleltem. Mindig is jo hangulat volt a munkatarsaim es koztem, amiert mindig halas voltam. Meg is kinek kene igy az arnyvadasz elet? Nevetseges. Felkaptam egy talcat es fuzetet, majd mentem is az erkezo vendegekhez. |
| Azel Kise & Ryiah Sandasa Blacksky |
[19-1]
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
