Az oldal lényegében a Végzet Ereklyéi című könyvsorozatra épül. Mint ahogyan az eredeti történetben, úgy itt is találkozhattok az éjszaka gyermekitől kezdve, a tündérek népéig bárkivel, akivel csak szeretnétek.
Az oldal annyi különbséggel fut, hogy itt minden olyan szálat kiveszünk, ami a könyvekben történt, vagyis a Kör soha nem alapult meg, nem született se Sebastian, se Clarissa és még sorolhatnám. Az itteni egy teljesen normális árnyvilág, ahol a Luke féle szövetség nélkül is minden rendben zajlik tovább. Ezzel csak azt szeretnénk, hogy ami itt szerepezések folyamán lezajlik, az csakis a TI történetetek legyen, ne pedig Cassandráé, aki megírta ezt a fantasztikus mesevilágot. Annyit kérünk tőletek, hogy legyetek eredetiek, ugyanakkor az alapsztorihoz hűek. Aki pedig esetleg nem ismeri a sorozatot, az se keseredjen el, hiszen ezek a változtatások pont azért jöttek létre, hogy bárkik kedvük szerint csatlakozhassanak, akiket egy kicsit is érdekli milyen lehet belebújni egy árnyvadász, vámpír,vérfarkas vagy tündér bőrébe.
További információkért kattints a történet menüpontra, vagy csak chatbe írj, és mi amint tudunk, válaszolunk.
Ha tetszett a könyv, vagy csak megragadta a fantáziátokat a leírás, ne habozzatok! Csatlakozzatok és legyetek részesei ennek a világnak ti is!
By.: Dea & Suz
Másegyéb
Szerkesztők:
Dea & Suzuna & Astier
Tagok: 16
Karakterek: 45
Fiúk: 23 || Lányok: 22
Születésnapok:
|
Macy Abigail Eddinger |
Június 28. - 19 éves lesz |
>> |
|
Matteo Scuro |
Július 23 - 23 éves lesz |
>> |
| | |
|
|
|
|
Témaindító hozzászólás
|
2015.05.08. 20:49 - |
Joy Braley & Margaret Katelyn Heavenly & Christian Deciso |
[31-12] [11-1]
| /folytatás az intézetben/ |
Christian Deciso
Morogtam valamit, amikor a kihasználásról pofázott. Hozzátettem, hogy jövök neki eggyel, de csak viszi a marhaságát.
- Süket vagy? - mordultam rá, amikor vitte a saját faszságát.
Megrántottam a láncot, és megfogtam gyengéden a kezét, miközben szemeibe néztem és nem érdekelt, hogy utál, mint a szart.
- Mondtam! Jövök neked eggyel! Nem szokásom a kihasználás... Jó, helyzettől függ, viszont most komolyan beszélek! - mélyítettem el a szemkontaktust pár pillanatra, majd eltávolodtam tőle és hagytam, hogy megint irányítson.
- Vezess! - sóhajtottam.
- Amúgy amit mondtam azt ne feledd! Lehet ribancnak neveztelek, de akkor is felajánlottam volna segítségem! - rántottam meg a vállam.
- Mindegy, azt pedig visszavontam! - sóhajtottam megint.
Ezután csendben haladtam a csaj mellett. Nem törtem meg a csendet, hisz most eleve kicsit ideges is voltam, mit ne mondjak... De ki nem lett volna az? |
| Meglepett, mikor utanam jott. Azonnal kerdon felvontam a szemoldokom, makd vegig hallgattam es megcsovaltam a fejem.-Bocsassak meg? Ribancnak neveztel, raadasul a bocsanat keres sem oszinte. Bennem bizol valamennyire, ezert kersz bocsanatot. Nem akarsz egyedul maradni egy ilyen helyzetben... Nem birom, ha ki akarnak hasznalni...nagyon nem.-mondtam felveve lancat a foldrol.-Csak szolok, hogy az utolso alkalom, hogy lehetoseget kapsz tolem. Egy rossz lepes es meg arrol is gondoskodom, hogy a csontvaros egyik soset cellajaba vessenek.-mondtam nyugodtan pislogva fele, de tekintetwmben meg mindig ott egett a harag tuze.-Mellesleg ne vagj mar ilyen pofat.... nalam ez nem nyero. Majd a fajtadbeli szukaknak lehet-sohajtottam es gyorsleptekkel indultam meg magammal huzva ot is. |
Christian Deciso
Nem hittem volna, hogy ennyire szíven üti, amit mondok. A pofont meg természetesen férfiasan eltűrtem, de éreztem, ahogy ég a pofám az ütéstől. Az viszont kicsit parával töltött el, hogy lelépett mellőlem és más tag vette a kezébe a láncot. Megrántották a láncom és vittek volna el, de egy erős mozdulattal kirántottam a kezükből a láncot, majd gyors léptekkel a csaj mellé álltam.
- Bocs, legyen! Befogtam! - néztem rá kiskutya szemekkel.
- Így is jövök neked eggyel, szóval minimum, hogy befogom! - sóhajtottam és rohadtul a nehezemre esett, hogy bocsánatot kérjek és még könyörögjek is neki konkrétan.
- Megteszek bármit, amire kérsz, ha jól jövök ki az ügyből! Vérfarkas eskü! Nem szoktam ígéreteket szegni, ha pedig mégse teljesíteném, akkor megkínozhatsz vagy franc tudja! - ajánlottam fel.
- Nos? Áll az alku? - néztem rá felhúzott szemöldökkel, még mindig kiskutya szemekkel. |
| -Ne aggodj pofon akartalak vagni, de ra jatszottal, ezert nem hibaztattalak es mindenki elott egy reszeg farkast se utok agyon bocs. De legkozwlwbb potolom.-morrantam ra idegesen megvillano tekintettel.-Tudod draga en sok dolgot toleralok, ha ugy akarom, de van olyan dolog, amit mar en se turok meg, szoval megbaszhatod, mert en itt befejeztem. Csinalj amit akarsz hulyegyerek.-vagtam hozza nem kicsit fujva fel magam rajta.-Es csak hogy emlekezz ra...-mondtam pofonvagva-En voltam az a ribanc, aki segiteni probalt.-mondtam a vegere halkitva a hangeromon.-Valaki vegye at...-mondtam es az elso ember kezebe nyomtam a lanc veget, majd elore sittem a tobbiekhez, akik nem hatulrol figyeltek a terepet. |
Christian Deciso
- Haha, bekaphatod! - forgattam meg a szemeim.
- Nem, azért vagy ribikóka, hanem mert nem az volt a bajod, hogy lesmároltalak, hanem azhogy pia és rúzs ízű volt! Minimum egy pofán vágást vártam, de ehelyett kritizáltál! Na innen vontam le. Szereted a faszt, ez van! - válaszoltam unottan.
Amikor áttért a hímringyókra csak felnevettem. Már szánalmasnak találtam ezt a beszélgetést. Egyáltalán nem értette az egésznek a lényegét.
- Gondolom már olvastad azt, hogy milyen jó kulcs, ami az összes lakatba jó, de milyen szar lakat, amit minden kulcs kinyit! Kapizs? Na én ezen az elven vagyok! - rántottam meg a vállam.
Végül fáradtan sóhajtottam, amikor sokkal fontosabb témákra eveztünk. Beletúrtam kisfiúsan a hajamba, majd elgondolkoztam kis időre.
- Majd kiderül! Azt tudom, ha végre fényderül az ártatlanságomra, akkor balhét csinálok! - morgolódtam magamban.
Már kezdtem unni ezt a marhaságot, amibe belekeveredtem! Egy ideig még szórakoztató volt, de most már kezd nagyon elegem lenni ebből a helyzetből! |
| -Nem, de jol esik kotekedni veled, mert most ram vagy utalva dragasag tetszik vagy sem-mondtam ra vigyorogva. Gondoltam, ha mar igy adodott akkor az orra ala dorgolom had legyen min idegeskednie.-Ribikoka? Azert vagyok szerinted az, mert lealltam tancolni egy vampirral?-kerdeztem felfonva a szemoldokom.-Erdekes elgondolasod van a ribikrol. En se nevezlek himringyonak, pedig te meg beleis masztal a csaj szajaba es nyilvan nem o volt az elso.-sohajtottam fejemet csovalva.-Igen, teneg nincs mas valasztasod-kuncogtam jokedvuen. Ne aggodj egesz hamar hozza szoksz mand ahhoz hogy ki vagy kotve-feleltem-Mellesleg nem lehet tudni, lehet par nap, de akar tobb is. Ha szerencsed van, akkor nem te leszel a gyanusitott es beengednek az intezetbe, ha nem akkor kikotve maradsz aztan mesz ahova visznek. |
Christian Deciso
- Istenem, komolyan ez a legnagyobb problémád? Véletlenül nem ribikóka a második szakmád? - kérdeztem szarkasztikusan, majd sóhajtottam egyet az egészre még mielőtt olyat mondok, hogy szarban hagy.
Meghallva a verziókat a kihallgatással kapcsolatban csak elfintorodtam. Azt már akkor tudtam, hogyha kezeim közé kerül, aki belekevert a saját marhaságába, hogy szétcincálom. Nincs rosszabb, mint más miatt húzni a rövidebbiket, úgyhogy nem is tudsz róla!
- Értem... Akkor kénytelen leszek kibírni! - morogtam.
- Meddig fog tartani? Szerinted... Ez érdekelne! - dőltem neki a falnak és fogtam meg megint a fejem, hogy hihetőbb legyek a részeget illetően, hisz ugyanúgy éreztem magamon az árnyvadászok tekintetét. Borzalmas és valamilyen szinten gyűlölettel tölt el, amikor rájuk nézek.. Egyszerűen édesanyám halála jut eszembe, ami ellen nem tudok harcolni. Egy valamit tudtam, hogy akkor ártatlanul ölték meg és ezt nem fogom megbocsájtani nekik! Csak hibás döntéseket hoznak sorra és jelenleg velem is ezt csináljak.. Tévesen vádolnak valamivel, amihez semmi közöm! |
| -Tudom jol, elegge feltuno volt, na de a lenyeg, hogy ha maskor is ilyen akcioba akarnal kezdeni elotte figyelmeztess es lehetoleg moss fogat, mert undorito mas utan smarolni valakivel. Ha nem all mododban, akkor meg tegyel le rola es orulj, hogy segitek.-morgolodtam, majd felvont szemoldokkel neztem ra.-Mar miert tetszett volna? Semmi kulonos nem volt benne a kellemetlen izt leszamitva.-feleltem unottan.-Lenyegeben muszaj, mivel meg tudnal lepni, de ketrec vagy hasonlo nyilvan nincs menedekhelyen.-magyaraztam.-Ha kiderulne, hogy aldozat vagy, akkkr talan atpaterolnanak egy szobaba, ameg le nem zarjak az ugyet, felteve ha ugy erzed maradsz. Az ilyen altalaban akkor van, ha egy alvilagi eletveszelyes helyzetbe kerul es segitseget ker.-mondtam elgondolkodva. Eddig meg nem igazan fordult elo ilyen, legalabbis szemelyesen meg nem tapasztaltam.-Persze gondolom neked nem minden vagyad ott tartozkodni tovabb, szoval maradsz a kikotozesnel, ameg ki nem derul mi ez. |
Christian Deciso
Az hamar leesett, hogy a faterjának nem tetszett a produkcióm, de ettől még jobban élveztem a helyzetet, ami kialakult. Legalább ,,szopás" közben is elvagyok! Végül megkértem, és arrább vonultunk. Kiegyenesedtem, majd megtöröltem a szám. Az oldalba könyökölésre és a megjegyzésre szemeimet forgattam.
- Mert talán whiskey-t ittam és előtted egy csajjal smároltam? - kérdeztem flegmán.
- Ettől függetlenül szerintem bejött neked a dolog! - vigyorogtam.
- Mindegy, és most mi lesz? Kajak kikötöznek vagy mi a szösz? - tettem fel kérdésem morgolódva.
Rohadtul nem akartam ilyen szintre süllyedni, hogy kikötnek szó szerint, mint valami rühes dögöt. Nem viselem jól az ilyet, de mégis ki viselné ezt jól? Maximum, ha az illető mazochista és túl sok Szürke Ötven Árnyalatát nézett/olvasott! Jézusom, az a könyv meg film... Ásítottam egyet végül és vártam a további eseményeket izgatottan, de egyben idegesen is. |
| -Igen, vagy amit szeretnel.-valaszoltam gyanakodva meregetve. Remeltem, meg ha meg is fogadja a tanacsom nem esik tulzasba, mert abbol nem en leszek aki rosszabbul jon ki. A vigyoratol a hideg is vegig futott a hatamon. Eppen figyelmeztettem volna, mikor megtantorodva ram esett joforman. Sejtettem, hogy keszul ra jatszani, ezert kicsit atkaroltam, hogy ugy tunjon meg kell tamasztani ot, bar ami ezek utan jott igazan meglepett. Kikerekedett szemekkel pislogtam ra, de nem huzodtam el, talan a dobbenet miatt. Mikor elwngedett duhos keppel meredtem ra. Persze apa egybol felenk indult, mire elkezdtem magyarazni.-Nyugi...csak reszeg. Holnapra kell halasztani a kihalgatasat, mert igy nem beszamithato a vallomasa.-sohajtottam fel apa elegge ideges kepet nezve. Kozben o tovabb jatszotta a szerepet, amin kis hijjan elvigyorodtam. Amikor ismet ra tudtam figyelni az oldalaba konyokoltem.-Pia es ruzs ize van a szadnak.-morgolodtam elfintorodva. |
Christian Deciso
Felhúzott szemöldökkel hallgattam végig a csajt. Arra rájöttem, hogy részeg embert még nem látott. Sóhajtottam egyet fáradtan, és néztem a láncokat, amik megkötötték kezem.
- Szóval hazudjam azt, hogy részeg vagyok? - kérdeztem unottan, majd elvigyorodtam.
Láttam, ahogy figyelnek engem. Természetesen teljesen végig hallgattam őt, hogy miként lesz ez az egész is, de legyen akkor színjáték! Úgy csináltam, mintha megszédültem volna és kicsit neki estem a lánynak. Igaz, úgyhogy megtudjon tartani, majd belenéztem szemeibe. Elvigyorodtam megint, és megfogtam az arcát nehezen szétroncsolt és összeláncolt kezemmel... Ezután könnyedén csak megcsókoltam, mint aki konkrétan kanos lett a piától és valóban részeg... Kicsit hosszabbra sikeredett a pillanat. Homályos, ködös tekintettel néztem rá.
- Bocs, nem vagyok jól! Azt hiszem tényleg részeg vagyok! - motyogtam összezavarodottan és valóban hihetően adtam elő az egészet. Már lassan én is kezdtem magamról elhinni, hogy én részeg vagyok!
- Sajnálom, viszont nem érzem jól magam! - fogtam fejem. |
| Ossze preselt ajkakkal vartqm a megjegyzeseit, amiktol mar lassan a fejem is megfajdult, de ezuttal nem jott semmi egetrengeto, ami kicsit meglepet, de orultem neki. Nem egyszeru egy olyan alakon segiteni, aki csak kritizalni tud es egy jo szava nincs a masikkal szemben.-Oszinten szolva fogalmam sincs..-valaszoltam elhuzva a szam.-Nyilvan ok azt fogjak hinni, hogy csak tagadod az egeszet. Amint megerkeztunk kerj idot, hogy atgondolhass kindent, vagy hazudd azt, hogy reszeg vagy ki kell pihenned magadbol ezt a dolgot, mert amugy nem tudnad megvedeni magad, mert mit tudom en. A lenyeg, hogy nyerj idot. En kideritem mi ez az egesz es vazolom neked, hogy ertsd mirol is van szo.-motyogtam idegesen. Nem szivesen avatkozam bele komolyabb ugyekbe, de volt bennem annyi, hogy senkit se hagyjak csam igy magara egy ilyen helyzetben. Tudtam jol milydn, mikor idegen kornyezetben magara van utalva az ember. Meglepetten kaptam oda a fejem, mikor megkoszonte a segitseget. Mondhatni jol esett, de oszintenek kellett lennem vele.-Majd akkor koszond, ha ert is valamit.-mondtam elhuzva a szamat. |
Christian Deciso
Szemeim forgattam a nem öldöklő gépes megjegyzésre. Ahh, nem, de tényleg! Végül nyeltem egyet, hogy inkább ne szóljak be neki semmit sem. A végére felnevettem. Mégis kiakarna keresztbe tenni nekem? Fogós kérdés, de egyéjszakás kalandos csajokon kívül meg egy-két idiótán, akiket kicsit helyretettem más nem volt. Nem hiszem, hogy bármelyikük is ilyen szintre süllyedt volna emiatt.
- Egyre jobb! - ásítottam egyet, mert már rohadtul untam az egészet.
Már én is láttam az intézet tornyait, amitől a hideg is kirázott. Nem volt semmi ötletem, hogy mégis mibe keveredtem, viszont reméltem hamar tiplizzek!
- Amúgy hogy válaszolok olyanra, amiről gőzöm sincs? - tettem fel a költői kérdést és felsziszentem most már a sérülésemre, amit magamnak okoztam.
- Mindenesetre kösz, hogy valamilyen szinten mellettem állsz! - morogta elfordítva a fejem.
Utáltam az ilyet... Két dolog ment nehezen: a köszönet nyilvánítás és a megbocsájtás. Számomra egyiksem könnyű! |
| Az hogy ilyen aggresszivan reagalt nem nagyon segitetett rajta es az elegge erdekesnek igerkezo helyzeten, mert hat valljuk be...ez igen is az volt. Sejtettem, hogy nincs tolem elragadtatva, de gondoltam ha mar ugyis ennyire szepwn ossze ismerkedtunk, akkor inkabb en foglalkozok vele.-Tudod, ha igy reagalsz csak rontasz a helyzeten es nem kell a szinjatek. En se birom a kepedet, de nem feltett szandekom, hogy hagyjalak es a tobbiek a legrosszabb modokon szedjek ki beloled az informaciokat. Arnyvadaszok vagyunk, de nem kegyetlen oldoklo gepek.-mormogtam korbe pillantva. Latszolag mindenki nagyban magyarazott a masiknak valamirol, ugy tunt komoly a dolog. Ismet fele fordultam.-Talan... van valaki olyan aki keresztbe akar neked tenni es rad terelte az egyik ois mocskos ugyenek a gyanujat.-talalgattam eltunodve.-Ameg ki nem hallgatnak rendesen, addig ne is almodj rola. Ha nagyon komoly az ugy, akkor addig itt maradsz ameg a klave el nem donti mi legyen.-valaszoltam csendesen. Ahogy felpillantottam, mar lattam is az intezet magasba toro tornyait.-Van az intezetnek egy menedek resze az alvilagiaknak, ami nem szentelt foldon fekszik. Oda fognak teged is bezarni rosszabb es valoszinubb esetbe kikotni. |
Christian Deciso
Már épp élvezni kezdtem a társaságom, amikor ránk törtek az árnyvadászok. Nem értettem mi is van pontosan! Mit csináltam? Eléggé tiltakozva és kérdőre vonva néztem rájuk. A láncnál teljesen elszakadt a cérna és konkrétan az egyiket jól orrba vágta öklömmel.
- Basszátok meg magatokat! - mordultam rájuk, de ekkor jelent meg a ribikóka, aki elráncigált.
Egyre jobb lesz ez a mai este. A kérdésekre vállat vontam, majd flegmán kérdéssel válaszoltam.
- Miért is érdekel ez? - böktem ki gúnyosan végül.
- Most meghatódtam, hogy jónak tartasz... De tényleg! - morogtam és a lánccal kínlódtam.
- Ki a faszom rendelte ezeket hozzám? - kérdeztem egyre ingerültebben.
Közben kezemet ráncigáltam abban a szarban és nem érdekelt, hogy kezem már kezdtem szétbarmolni! Nehezen egy-két láncszem megpattant, viszont ez sem túl sok minden. Végül elvigyorodtam megint, majd a csajra néztem.
- Mikor engednek el? - húztam fel a szemöldököm.
- Főleg, hogy semmit sem csináltam! - mondtam nyugodtabb hangnemben, de ettől függetlenül az ideg ugyanúgy szétbaszott kis szóval mondva! |
| Miutan vissza mentem, csak az ktt hagyott cuccaimat ramoltam kssze, majd a pultnal elkertem a kabatom es a kinarat fele indultam. Eppen egy lepcsofokra tettem a labam, mikor beozonlottek az arnyvadaszok. Koztuk volt apam is szoval megprobaltam elsunnyogni, de elkapta a kezem es vissza rantott. Kis szidas utan elengedett es oda lepett ahhoz a farkashoz, akivel nem olyan reg meg eszeltem, de most onfeledten smarolt egy nocivel. Meglepetten vontam fel a szemoldokom es figyeltem, hogy mi tortenik. Ugy tunt rossz fat tett a tuzre es most szepen viszik az intezetbe. Ha nem lep meg a dolog, akkor meg el is vigyorodok rajta, de most csak fapofaval neztem, ahogy felrangatjak es kivonszoljak mellettem. En utanuk siettem es kerdezoskodni kezdtem. Elvileg valami olyan dologba keveredett, ami nem volt torvenyes ezert kenytelenek kihallgatni. Nem nagyon ertettem mi ez az egesz, de azt tudtam, hogy ket hetig a barba se tehetem be a labam, mert leharapjak ezek utan a fejem. Elore siettem, oda ahol a farkaskat vittek. Ahogy elneztem olyan lancot vertek ra, ami nem tul kellemes a fajtajanak. Ahogy elbambultam forogtak a fogaskerekek az agyamban. Nem tunt veszelytelennek a farkaska, de nem neztem volna ki belole, hogy torvenyt szegne.-He, majd en viszem.-vetettem oda felretaszitva a kelemetlenkedo londoni konkalve egyik tagjat. Termeszetesen vegul hagyta, hogy atvegyem es ezt kihasznalva kerdon neztem a farkasra.-Mi ez az egesz?-kerdeztem.-Nem ismerlek regota, de nem ugy tunt, hogy kepes lennel torvenyt szegni, vagy reszt venni benne, viszont remelem azt tudod, hogy jo nagy szarban vagy, ha rad tudjak kenni a dolgot.-mondtam, bar nem szamitottam tole semmi jora. Nyilvan csak azert mert elvitetik nem fog osdzeroskadva sirni es kegyelemert konyorogni. |
Christian Deciso
Félszemöldökömet felvontam, amikor idejött hozzám. Nem mondtam semmit sem csak fapofával hallgattam végig. Ez totál hibbant... Egyből ez ment az agyamon, amikor arról beszélt, hogy rosszul érintette a dolog. Ez ilyen női marhaság vagy mi a tök? Nem hallott iróniáról, szarkazmusról és emellett csak az igazat mondtam. Minek néz, ha nem vagyok ideális neki? Komolyan a nők idióták! Amint lelépett folytattam tovább a csevegést, mintha semmi sem történt volna. Ekkor megjelent pár haver, akikkel lepacsiztam meg egy-két csaj is. Most felvettem egy sokkal barátságosabb arcom és kicsit átváltottam csajozós módba. Pont mellém ült egy jó bőr csaj, akit le is smároltam. Nem tiltakozott, szóval gáz nem volt. Na kinek van hiánya? Na kinek akarok megfelelni? Senkinek! Én teljes egészében meg voltam elégedve magammal. Hogy kicsi lenne a farkam? Eddig panasz nem volt, így ez sem ütött szíven. Legszívesebben beintettem volna nek, de annyira mindegy... Tudtam, hogy az egész ennyivel úgysem lesz lezárva, hisz egy ribancról beszélünk ugye... Azoknak eleve nagypofájuk van és jobbik esetben mélytorkúak is! Nem mintha egy ilyen idióta menstruáló hiszti géppel kefélnék! |
| Magasba szalado szemoldokkel figyeltem, ahogy mindenki elott jelenetet rendez. Kicsit sajnaltam a vampirt, tudtam jol, hogy meg egesz fkatal igy nincs benne annyi, hogy vissza szoljon. Bocsanat kero tekintettel neztem ra, majd figyelmem a verfarkasra terelodott. Nem mondtam semmit neki, csak meg vartam meg le ul a helyere. A szegeny vampir fiunak meg meg mondtam, hogy jobb lesz, ha eltunik innen, mert a pszicho kutya elemeben van. Lassan felalltam es oda mentem hozza, majd levagtam magam a vele szemben levo szekre. Nem nagyon erdekelt, hogy zavarok.-Lehet, hogy szerinted faszhianyom van, de szerintem te se nytal ki eleg csajt mostanaban, ha igy felvagtak a nyelvedet kutya. Mellesleg gondolj, amit akarsz en szorakozni jottem ide es nem kefelni, de gondolom a fajtadban annyi az allati brutalitas, hogy el esszel keptelen vagy felfogni. Mellesleg elobb tippelnek a te farkad meretere egy jo kicsi szammal, ha mar annyjra melyen erintett, hogy nem tartalak eleg jonak, hogy rgy vampirt zaklass es jelenetet rendezz.-mondtam teljesen nyugodtan szorakozott tekintettel.-Jo szorakozast terorr pincsi.-koszontem el es alltam fel a szekrol, hogy vissza menjek a helyemre. |
Christian Deciso
Felnevettem, amikor azt kezdte magyarázni, hogy nem néz ki jól. Odamentem a vámpír csávócskához, akit hülyített, majd konkrétan rálökte az alakot. Nem sok kellett, hogy az ölébe végezze az alak.
- Jogos, ennek a vérszívónak kisfiúsabb arca van meg biztos tudod már a farka méretét is egy rúna segítségével, nem? - mondtam sokkal gúnyosabban egy kis flegma beütéssel.
- Neked van elméletileg farok hiányod, akkor kérlek... Ne engem bámulj, ha nem őt! Én úgysem vagyok nagyszám...! - rántottam meg a vállam unottan.
- Most pedig, ha megbocsájtasz visszaülök a helyemre és élvezz ennek a pofájára, ha neked ő jó anyag! - viogyorodtam el megint, majd ránéztem a vámpírra is.
- Jó szórakozást az árnyvadász bullához! - kacsintottam egyet, és vissza is mentem a helyemre, mint aki jól végezte dolgát.
Megint kértem egy kis Jacky bácsit, amit meg is húztam, majd beszélgetni kezdtem, mert miért?! Szóval kíváncsian vártam mi lesz ennek a vége... |
[31-12] [11-1]
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
