Teodorico Stampa
2015.05.16. 17:34
Név: Teodorico (Teo) Stampa
Nem: férfi
Faj: boszorkánymester
Születési hely és kor: Milánó, Olaszország, 1726. december 18. (289 éves)
Édesanyja: Caprina Stampa
Édesapja: Inkubus démon
Nevelőapa: Santino Deledda
Féltestvére(i): Delanna Deledda(nővér), Calogera Deledda(húg), Nora Deledda(húg), Manno Deledda(báty),
Személyiség: Boszorkánymestert ügyileg nem túl segítőkész egyéniség, persze egy kis zsold fejében bármi megoldható számára. Bár az összegnek meg kell felenie a varázslat nagyságához, különben nincs alku. A kapcsolataiból él meg, amit a hosszú idő alatt épített ki maga köré. Gyakorlatilag a legjobb barátja az alkoholos üveg, aminek tartalmát előszerettettel fogyasztja el bármikor. Egsézen csendes fazon. Nem beszél túl sokat, csak ha szükséges, persze egy kis alkoholos ital bármit megoldhat. A titkokat, azonban egészen jól megörzi, persze erre is vannak technikái. Tulajdonképpen egy cseppet el van magától szállva, ami a korával hozható összefüggésbe. A nagyképűségéhez csatlakozik a savanyú modora. Bár keveset beszél, de annál többet mond azzal a pár szóval. Nem kertel, a másik képébe mondja az igazságot egy szemrebbenés nélkül. Talán ezt is a kor teszi, de annál valószínűbb, hogy egészen szívtelen tud lenni, ha úgy esik. Nem szeret belefolyni vitákba, de ha mégis megtörténik, akkor a saját szavát úgy védi, mintha törhetetlen kőfalat építettek volna köré. Ez pedig a makacsságára vezethető vissza, ami alapvető lételeme. A negativítás pedig csak úgy sugárzik belőle. Régen persze nem ilyen volt, de már megunta az életet.
Kinézet: Szemei sötét barnák, de már annyira sötétek, hogy mondható inkább feketének. Haja kesze-kuszán omlik a szemébe, nem különösebben zavarja, hogy merre kacsáznak a rakoncátlan tincsei. Mondhatni átlagosnak, legalábbis az utcai embereknek úgy tűnhet, hisz magassága és testalkata is teljesen normális. Egy-két varázslat, és már a kelletlen ráncok is eltűnek. Ennek elkészítésében már igazán gyakorlott, hisz már jó pár éve elkél a szer, így továbbra is teljesjogú huszonéves maradhatott. Kifejezetten kilóg a sorból a lábujjai között feszülő úszóhártyák miatt. Ezért mindig zárt cipőkben jár, amik ezt elfedik. Öltözködése, azonban nem éppen hétköznapi. Könnyedén meglehet, hogy egy évszázaddal elmardt a divat követésében, ugyanis ruhái gyakran tükrözik a huszadik század divatja múlt ruháit. Persze őt cseppet sem zavarja, hogy ki mit gondol róla. Van ő, meg a többiek. Sokszor jönnek szóba nála a bőr nadrágok, és az állatmintás darabok. De az egészen színes dolgokat is hord, de egy színnél sosem ragad le.
Előélet: Az édesanyja félrelépéséből jött ő létre. Elég balszerencsés módon egy elég vallásos családba született. Amikor az anyja rájött, hogy nem a férjétől terhes, akkor el akart menni gyóni a templomba, de a megszentelt földre a démoni gyerekkel a hasában nem léphetett be, amit nem is nagyon értett. Hisz ő nem tudta, hogy pont egy démonnal került össze aznap. Amikor Teo született, már két gyermek volt a családban. Így már eleve esélye se volt arra, hogy a nevelőapja szeresse, mert a figyelem a másik kettőre hárult. Nem beszélve arról, hogy úszóhártyák nőttek a fiú lábujjai között, amit alapvetően egy elváltozásnak gondolták. Így megműtötték, de a hártya állandóan visszanőtt. Santino pedig velejéig vallásos volt, és válltig állította, hogy a sátán gyermeke. Végülis nem tévedett nagyot. Követelte feleségétől, hogy tűntese el a fagyjút a házából. Hatalmas hibának bizonyult a szemében, hogy Teo nem léphetett be a templomokba. De az édesanya azért mégis védte valamien szinten a fiát, habár elég abnormálisnak tartotta az úszóhártyákat. Végül egy közeli jósdába vitte el a fiút Caprina, habár nem volt híve az ilyen dolgoknak. A jósnő, azt mondta igazán különleges fiú, és hasznos lenne, ha minden hónapban egyszer meglátogatná a jósdát, mindeszt ingyen. Teo édesanyja kisé megingott, hogy ez jó ötlet-e, de végül belegyezett, és az év minden hónapjában egyszer elküldte a jósnőhöz a fiút. Persze, ami ott zajlott az teljesmértékben titok volt. A jósnő egy boszorkánymester volt, és ezáltal a fiú tanára lett. Hosszú évekig folyamatosan járt a nőhöz. Közben a család is bővült, már-már kellemtlenül sokan laktak egy egészen kicsi házba. Santino rosszemel nézte a fiú jelenlétét a házában, persze ez a kezdetektől így volt. Aztán Delanna csúnyán megbetegedett, persze ez is a fiú hibája lett hirtelen, hogy miatta fordult el a családtól Isten. Igazából Delanna nem beteg volt, sokkal inkább lázadt az apja valásosága ellen. Így történt az is, hogy találkozott egy vámpírral, és ő is azzá vált. Kezdtekben egészen ramatyul nézett ki. Teo a jósnőtől megtanulta, hogy mik a vámpírrávállás jelei, így nagyából képben volt vele mi történik. Szóval elvitte otthonról Delanna-t, hogy ne az ottaniakat falja fel. De vissza már sosem mentek. Otthagyták a családjukat, és azóta azt se tudják, hogy élnek-e vagy halnak. Persze 270 év hosszú idő, így feltehetően, inkább halnak. Rengeteget utaztak. Mind a kettejüknek kelett a változatosság. Bejárták a világ nagy részét. Sehol se töltöttek el túl sok időt. Igazából féltestvérek voltak, de azért több is volt köztük hébe-hóba mint testvéridég. Persze ez már volt inkább unaloműző játék, mintsem normális dolog. De aztán elváltak az útjaik, ugyanis Delanna csatlakozott a londoni klánhoz. Teo viszont már túlzottan megszokta a lány társoságát, így ő is Londonban telepedett meg
Foglalkozása: nincs semmi
Képességei: rengeteg nyelvet beszél az utazási mániája miatt
Felhasználóneved: Bobo
|