Név: Damien Myhr

Nem: férfi

Faj: vámpír

Születési hely és kor: Oslo, Norvégia, 1880.04.26. (135 éves)

Klán: hozzátartozik

Édesanyja: Lee Mi Nah

Édesapja: Aleksey Myhr

Testvére(i): nincsenek

Személyiség: Damien egy elég érdekes személyiséggel rendelkezik, amit nehéz kiismerni, és mindig tud meglepetést okozni. Akik tényleg igazán ismerik a fiú minden egyes kis rejtett gondolatát, azok csak annyit mondanak rá, hogy igazi bárány bőrbe bújt farkas. Kedvesen viselkedik mindenkivel, udvarias, türelmes, barátságos, ami által könnyen elnyeri mások bizalmát. Egy igazi jó lelkű embernek gondolják őt mindig, csak kár, hogy ez így egyáltalán nem, vagy csak részben igaz, attól függően, hogy kivel van. Édes szavai olyanok, akár a méreg, amely lassan és észrevehetetlenül fertőzi meg áldozatát, hogy ezáltal elpusztítsa. Damien ugyanis csak azért olyan barátságos és segítőkész mindenkivel, hogy azok bizalmába férkőzhessen, és kiélhesse rajtuk szadista vágyait. Persze csak azokkal viselkedik így, akiket kiszemel áldozatának, nekik mutatja meg igazi valóját. Damien emellett szereti a kihívásokat, az izgalmakat, ezért áldoztaianak sokszor azokat választja, akiken látja, hogy nehéz megtörni. De amikor csak egy kis szórakozásra vágyik, akkor megfelel neki az is, aki könnyű préda.
Szereti az erőszakot – maga is elég erőszakos egy idő után -, a kegyetlenséget és a bántalmazást. Nem riad vissza még a nők verésétől sem, ha azok nagyon ellenkeznek vele, amire persze csak ritkán kerül sor, mert mindenki fél tőle. Tudják, hogy ha ellenkeznek, netán elszólják magukat valaki előtt, akkor sokkal rosszabbul járnak, mintha csendben tűrnének. Persze, egyébként sem érnének el azzal semmit, ha beárulnák a fiút valakinek, mert Damient mindenki szereti, és senki nem nézné ki belőle, hogy ilyen aljas tettekre vetemedjen. Egy földre szállt angyalnak gondolják, aki nem csak kedves, de okos és megbízható is.
Damient viszont az teszi a legfélelmetesebbé, hogy teljesen hidegvérű és nehéz kihozni a béketűrésből. Na de mi van akkor, ha mérges? Eddigi életében csak egy személy látta őt igazán idegesnek, de ő sajnos már nem tudja másoknak elmondani, hogy mi történt, ugyanis Damien az öngyilkosságba hajszolta, miután a legkülönfélébb módon megkínozta. Persze Damien se szereti ennyire kimutatni az érzéseit, még ha csak dühről is van szó, ezért az az eset óta vigyáz arra, hogy még egyszer senki ne tudja felhúzni, de ha meg is történik mégegyszer, ő lelkiismeret-furdalás nélkül tenné meg ugyanazt, amit a legelső alkalomkor is megtett.

Kinézet: Damien soha nem panaszkodhatott a kinézetére, mert elég megnyerő külsővel és helyes arccal rendelkezett. Habár csak félvér volt – anyja koreai, apja norvég -, mégis a koreai vonások domináltak leginkább. Mandulavágású szemei sötétbarnák, már-már feketének tűnnek, és általában kedvesen csillognak, de az sem meglepő, ha hidegek, akár a jég. Sötétbarna haját szinte mindig felzselézve hordja, de ha lusta megcsinálni így, esetleg elfogyott a hajzseléje, akkor csak hagyja, hogy frufruja jobb szemébe lógjon. Ez kissé kisfiús kinézetet kölcsönöz neki, ezért nem is szereti ezt a hajviseletet. Erre rátesz még egy lapáttal elég fiatalos arca, aminek köszönhetően simán letagadhatna egy pár évet korából, de azért néha egész férfiasnak is mondható.
180 cm magassága átlagosnak számít a fiúk között, így ezzel nem igazán tűnik ki a tömegből, de ez őt soha nem zavarta. Testét egész kidolgozottnak lehetne mondani, de nincsen se kocka hasa, se hatalmas bicepsze. Damien soha nem gyúrt különösebben, izmait a harcművészetek tanulása és gyakorlása közben szerezte, tehát nem olyan gyenge, mint azt kissé vékony testalkatából gondolná az ember első látásra.
Haja mellett még bőrének szentel különös figyelmet, csak úgy, mint a koreaiak többsége, ami meg is látszik rajta: bőre mindig puha, és egyetlen hibát se lehet találni rajta, se egy pattanás, se semmi. Egyedül hátán, a jobb lapockája alatt található egy sebhely, ami apja első és utolsó veréséből maradt hátra. Természetesen ez nem látszik, mert a ruha eltakarja, de apja emiatt is verte meg pont ott, elvégre számára is kellemetlen lett volna, ha fia tökéletes, helyes arcát egy csúnya sebhely rondítaná el. Emellett jobb vállán van egy tetkó, ami eredetileg egy imádkozó fiú kezeit ábrázolta, de most már sokkal inkább csak egy imádkozó kézre hasonlít. Ennek a jelentése: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem”, ami a filippiekhez írt levél 4:13 egyik sora.
Az öltözködést nem viszi különösebben túlzásba, de azért követi a divatot, és mindig annak megfelelő ruhákat hord. Általában egy szűkszárúbb farmer van rajta, egy fehér póló egy szintén világos színű zakóval, vagy egy fehér ing. 

Előélet: Damien igazán szerencsés gyereknek mondhatta magát, mert egy gazdag családban született. Apja és annak családja volt igen tehetős, míg anyja egy illegális bevándorló volt Dél-Koreából, így kissé meglepő volt kettejük titkos házassága, de szerették egymást, így semmi nem szabhatott határt a kapcsolatuknak. Damien ebből a szerelemből született, és egy darabig boldogan is éltek, habár erre a fiú nem igazán emlékszik, mert még kicsi volt. Eleinte nagyon sok szeretetet kapott mind az apjától, mind az anyjától, így ekkor még nem is igazán lépett felszínre szadista hajlama. Aztán ahogy telt az idő, Damien édesapja egyre elfoglaltabb lett, és egyre kevesebb ideje jutott a családjára, valamint eddig oly jól titokban tartott édesanya múltja is kiderült, miszerint illegálisan tartózkodik az országban. Damien édesanyja nem akarta bajba sodorni se fiát, se férjét, ezért Damien öt éves korában elhagyta őket, de ebben természetesen közre játszott az is, hogy már nem szerették egymást Alekseyyel.
Ezután a kicsi Damien szinte mindig egyedül volt otthon a házvezetőnővel, elvégre egy kisgyereket nem lehet felnőtt felügyelete nélkül otthon hagyni, és e tájban mutatkozott meg a fiú erőszakosság és bántalmazás iránti szenvedélye. Kisfiúként először csak a játékait verte mindig szét, később azonban átállt a háziállatok kínzására. Apja erről pedig mit sem tudott, elvégre csak ritkán tartózkodott otthon. A házvezetőnő rájött a fiú eme szenvedélyére, és amikor ezt elárulta az apjának, az cserébe kirúgatta, mert nem hitt neki, vagy ha hitt is, akkor sem akarta beismerni az igazságot.
Olyan hat-hét éves korában elkezdett kungfu-zni, majd kicsit később a nunchaku használatát is elkezdte tanulni. Mindkettő jó volt arra, hogy a fiú levezesse erőszakosságát, de ez leginkább csak az utóbbira volt igaz, ugyanis amikor kungfu órákon volt, mindig sokkal erősebben ütötte a társát, és sokszor alig bírta abbahagyni, aminek következtében az edzőnek kellett leszednie őt a másik fiúról.
Az igazi gondok tinédzser korában kezdődtek el. Ez előtt Damien nem igen tudta kordában tartani szadista hajlamait, de ekkora már elég érett volt ahhoz, hogy mindent jól átgondolva csináljon. Mindenkinek egy kedves és udvarias fiút mutatott, aki nem csak helyes és jó modorú volt, de okos és harcművészethez is értő. Minden lány odavolt érte, csak egy szavába került, és már rögtön ugrott is mindenki, a fiú pedig ezt ki is használta. Iskola után áthívott magához egy kiszemelt diákot, aki nem minden esetben lány volt, mert előfordult az is, hogy egy fiún látta, hogy könnyen meglehet törni, de persze ezek voltak a ritkább esetek. Ha hímnemű volt az áldozata, azt általában csak megverte, és nem igen foglalkozott azzal, hogy ne látszódjanak arcán a sebhelyek, elvégre fiúk bárhol verekedésbe ütközhetnek. Lányokat pedig csak akkor ütött, ha azok nagyon ellenkeztek, és akkor is hagyta az arcukat, mert az elég feltűnő lenne, és nem kockáztathatta meg a lebukás veszélyét. És hogy miért nem köpte be a fiút senki? Ennek három egyszerű oka volt: nem csak féltek a már fekete öves Damientől, de senki nem hitt volna nekik, elvégre a fiú mindig olyan bájos volt mindenkivel, mint egy földre szállt angyal. A harmadik ok pedig az volt, hogy Damien apja nagyon befolyásos volt, és senki nem merte megkockáztatni azt, hogy a fiú édesapja esetleg lép valamint ellenük.Ennek köszönhetően a senki és semmi nem szabhatott határt a fiúnak.
Történt azonban egy incidens a fiú utolsó gimnáziumi évében, ami felett még az apja sem hunyhatott szemet. Damien pont egy olyan lányt választott ki legközelebbi áldozatának, akinek felettébb nagy volt az akaratereje, és nem igen tudta a fiú megtörni. Mindig ellenkezett, nem érdekelte, hogy akkor sokkal rosszabbul jár, ez pedig csak még jobban felbőszítette a fiút. Ez a lány volt az, aki egyszer beköpte őt a tanároknak, de azok nem hittek neki – természetesen. Nem mintha annyira meghatotta volna ez a lányt, inkább azon kezdett el ügyködni, hogy minél jobban az őrületbe kergesse Damient. Az iskolában voltak, amikor egyszer nagyon eldurrant a fiú agya, és felment a lánnyal a tetőre. Ott úgy kínozta, ahogy tudta, meg is erőszakolta, és jól meg is szégyenítette. Végezetül pedig íratott vele egy búcsúlevelet, amiben leíratta a lánnyal, hogy senki hibája nem volt ez, maga döntött így, és hasonló sablon szöveg került bele a levélbe. Majd addig piszkálta és fenyegette, amíg az le nem ugrott a tetőről. Maga a fiú sem hitte el, hogy a lány megteszi majd, de mégis tette. Hogy ekkor pontosan mit érzett a fiú, azt ő sem tudja pontosan megmondani. Egy fajta beteges elégedettséget, de lelkiismeret-furdalása egy csepp sem volt. Ez az incidens azonban Damien apja fülébe jutott, akinek erre a válasza csak annyi volt, hogy jól megverte – először és utoljára -, de utána továbbra is titokban tartotta fiának ezt a „fogyatékosságát”, mert ránézve is szégyen lett volna. Tudta azonban, hogy fia nem tanulhat normális tovább, mert akkor ez újra megismétlődne, ezért magánórákra járatta. De ez persze nem vetett gátat Damien előtt: esténként különböző klubbokba járt, és ott csábított el lányokat, akiken kiélhette vágyait. Egy alkalommal azonban rossz emberrel találkozott, pontosabban egy vámpírral, aki a megaláztatást nem tűrve megharapta fiút. Nem sokra rá a fiú át is változott vámpírrá annak a lánynak a segítségével - gondolom mondanom sem kell, hogy később első dolga volt megölni azt, kötődés ide vagy oda.
Damien eleinte nagyon rosszul viselte a vámpírlétet, de idővel hozzászokott, és meglátta annak előnyeit is. Haza azonban nem mehetett átváltozását követően, ezért a világot kezdte járni, itt-ott letelepedett hosszabb időre, de egy jó ideje már Londonban él, miután csatlakozott az ottani klánhoz.

Foglalkozása: Az alvilági bárban dolgozik, de éppen mit. Valamikor pultos, valamikor DJ, valamikor meg biztonságis. Attól függ, hogy éppen mire van szükség, oda ugrik be Damien segíteni.

Képességei:

- Nagyon jól kung-fuzik

- Kiemelkedő nunchaku használat

Felhasználóneved: suzuna