Név: Emilia St. Clair "Emily"

Nem: nő

Faj: boszorkánymester

Születési hely és kor: Dublin, Írország 1895. január 9. (120 éves)

Édesanyja: Rose St. Clair

Édesapja: Asmodeus démon

Testvére(i): - (Unokatestvére: Declan St. Clair)

Személyiség: Em egészen egyszerű ember. Könnyű vele társalogni, ha az illető bírja az epés és szarkasztikus megjegyzéseit. Az anyja mindig azt tanította neki, hogy remény mindig van, és ő igyekszik ehhez tartani magát, megpróbálja mindig a pozitív oldalát látni a dolgoknak. Eléggé tisztaságmániás, de ha a szemébe mondják, letagadja. Mindenre van valami megjegyzése, nehezen tartja magában a véleményét. Ha a helyzet kívánja, megkomolyodik, olyankor tényleg lehet rá számítani. Szeret bulizni, szereti a társaságot is, sok emberrel és alvilágival ismerkedett már meg, mégis, egészen sokszor van szüksége egy kis egyedüllétre. A családi háttérnek köszönhetően van elég pénze, vagyis lenne, de eltagadta az örökségének nagy részét. Munkát vállalt az alvilági bárban, és bár attól félt, nem fogja szeretni, ma már imád ott dolgozni. Neki köszönhetően a pult általában csillog-villog, ugyanis amint meglát egy foltot, addig sikálja, amíg el nem tűnik. 

Kinézet: Átlagos magasságú, de túl vékony, igazán törékenynek tűnik. Ő tipikusan az a fajta, aki akármennyit eszik is, nem látszik meg rajta. Pedig ő szívesen lecserélné a csontos testalkatát, hiszen ez azzal jár, hogy míg a derekának megvan az íve, elől is hátul is eléggé lapos. Ezért sokszor volt már kicikizve, ma már nem veszi zokon, csak visszaszól valami hasonlóan "kedveset". A haja sötétbarna, körülbelül a válláig ér neki. Csak fontos esemény alkalmával hordja kibontva, mert gyakran idegesíti, hogy a szemébe hull. Levágni soha nem vágná le rövidre, bár ő se tudja, miért ragaszkodik hozzá ennyire.  A szemei szürkéskékek, az anyjától örökölte, a család azon ágában mindenkinek ilyen színű a szeme. Ruházatban nem igazán a márkára utazik, sokkal jobban érdekli a minőség. Sokszor hord sima farmert és flanelinget. A ruhatárának nagy része fekete, szürke és vörös cuccokból áll, de azért találni néhány más fajtájú felsőt is. 
   Ismertetőjele, hogy vízcsepp alakú, fehér karmai vannak. Emberek között megpróbálja varázslattal eltűntetni, de nem mindig sikerül, így ha rákérdeznek, azt mondja, műköröm. Nem túl nagyok, így a munkában nem akadályozzák, de azért nagyot tud karmolni, ha akar.

Előélet: Dublinban született, Asmodeus démon és Rose St. Clair ember első és utolsó gyermekeként. Rose családja eléggé magasrangú, nem igazán volt hiányuk semmiben. Szerencsétlen véletlen, hogy az anyjának nővére is egy démontól esett teherbe, de ő belehalt a szülésbe, ezért a fiát, Declant, Rose nevelte fel sajátjaként. Mindketten tudták kicsi koruktól kezdve, hogy ők nem átlagosak, hiszen Emnek karmai voltak, Declannak meg lila íriszei. Declan három évvel idősebb Emilynél, és mikor még egészen kicsik voltak, a kapcsolatuk nagyon jó volt. Declan igazi bátyként viselkedett, mindentől megvédte a kicsi Emilyt. Em szemében Declan egy hős volt, legalábbis addig a napig, mígnem kiderült, hogy Declan igazából az unokatestvére.. Declan akkor megtört, kifordult önmagából, nehezen dolgozta fel, hogy az igazi anyja halott. Em próbált a segítségére lenni, de a fiú eltaszította magától, a lány mégis kitartóan a nyomában maradt. A srác egyre több alvilági ügybe keveredett bele, néhányba magával rántotta Emily-t is. Rose próbálta védeni a két ifjút, kevesebb sikerrel. Em egyre fojtogatóbbnak érezte a helyzetet, hiszen nem akarta elveszteni Declant, és szót akart fogadni az anyjának, de a kettő együtt nem igazán ment. Így megelégelte, összepakolt, és átköltözött Londonba. Felkereste a város főboszorkánymesterét, és addig könyörgött, míg az vállalta, hogy tanítja. Vett egy lakást, munkát vállalt az alvilági bárban, és közben ügyesen tanulja a mágiát. Lélekben már felkészült a következő évezredekre. 

Foglalkozása: csapos, Alvilági bárban

Képességei: ha belelendül, egészen szép beszédeket tud mondani. Gyorsan tanul, és egyre ügyesebben varázsol

Felhasználóneved: Electra